AI-blog

Érdekességek, elmélkedések és kutatási eredmények a mesterséges intelligencia, robotika és egyéb sci-finek ható tudomány területeiről.

kommentek

Linkek

Tanulás, kreativitás és a robotok: első rész

2010.04.15. 15:09 | Haibane | 59 komment

Címkék: agy természet elmélet hálózatok

Többen kértétek tőlem az utóbbi időben, hogy írjak a robotok tanulásáról, mert ez valahogy olyan megfoghatatlannak tűnik. Szerencsére az alapkoncepciók nem bonyolultak, de úgy gondolom, hogy az emberi agy tanulási folyamatának alapszintű megértése elengedhetetlen. Ezzel a tudással felvértezve később már könnyedén megértjük a robotokat is, sőt választ kaphatunk olyan kérdésekre is, hogy mi adja a kreativitást. Úgy tervezem, hogy ez egy hosszabb sorozat lesz, melynek ez a post az első tagja.

Aki még emlékszik a középiskolás biológiórákból valamire, annak talán nem új, ha azt mondom, hogy a mi agyunkat neuronok és ezek között lévő kapcsolatok (szinapszisok) alkotják. Ezek a neuronok rengeteg féle módon nyilvánulhatnak meg a valóságban, de itt az egyszerűség kedvéért csak kettő állapotot vegyünk. Nevezzük ezeket aktív és alvó állapotnak. Minden neuron megszámlálhatatlanul sok másik neuronhoz van hozzákötve úgynevezett szinapszisokkal. A szinapszisok is kétfélék lehetnek: serkentők és gátlók. Tehát eddig van kétféle neuronunk és kétféle szinapszisunk.

 

Amikor a szemünkkel meglátunk valamit akkor az agyunkban a neuronok egy csoportja bekapcsolódik egyfajta mintát alkotva. Ezt úgy lehet elképzelni mint egy város éjszakai fényeit. Amikor egy neuron aktiválódik akkor szinapszisain keresztül jelet küld a hozzá kapcsolódó többi neuronnak. Ha a szinapszis serkentő, akkor a másik neuron nagyobb eséllyel fog ugyanúgy aktiválódni, ha pedig gátló akkor pedig pont fordítva. Ez azt jelenit, hogy minden alkalom mikor valamit érzünk, látunk, tapintunk stb. egy csoport neuron "felkapcsol" mindig más mintát mutatva.

Ezek a szinaptikus kapcsolatok egy részben születésünk alkalmával alakulnak ki, de az emlékezés és a tapasztalataink is folyamatosan változtatják, vagyis így tanulunk. A jelenséget a Hebb szabály írja le, miszerint ha két neuron együtt aktiválódik, akkor a köztük lévő szinaptikus kapcsolat inkább serkentő lesz és kevésbé gátló. Ugyanez zajlik le ha egyszerre nem aktiválódnak. Abban az esetben ha viszont felváltva aktiválódnak akkor a jelenség ellentéte zajlik le. Ezt abban vesszük észre, hogy ha egy adott élményt sokszor átélünk, legyen az virágillat, bocicsoki, vagy egy szép festmény az általa okozott minta egyre erősebb lesz, vagyis a kapcsolat a neuronok között egyre jobban beáll egy adott mintára.

A folyamatban a legérdekesebb, hogy ha ez a minta egy adott élményről kellően megerősödött, akkor képesek vagyunk teljesen visszaidézni, akkor is ha az eredetihez képest csak töredékkel találkozunk. Mindegy, hogy melyik részét látjuk meg, ha elég sokat kapunk belőle akkor a megjegyzett információ vissza fog térni.

 

Az ilyen neurális háló adta emlékezetet asszociatívnak, vagy rondábban szólva tartalom-címezhetőnek hívjuk. Az elraktározott információt úgy tudjuk előhívni, hogy egy részletet adunk az agyunknak, ami előhívja nekünk az ehhez társítható teljes információt. Természetesen, ami a legerősebben van kódolva, az lesz a meghatározó, ezért van az, hogy egy adott dologról mindenkinek más és más dolog jut az eszébe. Itt egyébként megjegyezném, hogy eme képességünket igen jól célozza a média, amivel azt akarják elérni, hogy egy adott pillanatban az ő termékük jusson az eszünkbe.

Ha a gépekhez hasonlítjuk magunkat, akkor azt látjuk, hogy a számítógép rengeteg információt képes elraktározni és előhívni, de képtelen kapcsolatot létrehozni közöttük. Amikor egy dokumentumot, vagy képet hívunk elő a számítógépünkön, akkor tulajdonképpen megadjuk, hogy melyik tárolt adatot szeretnénk megkapni. Ehhez viszont szükséges, hogy pontosan tudjuk hol is van tárolva, különben meg kell keresnünk, vagyis egyenként meg kell néznünk mindet. Ha a mellettünk ülő embert megkérjük, hogy idézze fel a 64. sort Hamlet első jelentéből (ami egy gép számára igen szimpla feladat), akkor borítékolhatjuk a kudarcot. De ha úgy kezdjük hogy "Lenni, vagy..." akkor szinte biztos, hogy a következő néhány szót, esetleg mondatot képes lesz visszaidézni.

Ha egy kicsit belegondolunk ebbe az elméletbe, könnyen arra a megállapításra jutunk, hogy valahol kell lennie egy határnak, amit meg tudunk jegyezni, ilyen felállásban képtelenség minden mintát megjegyezni. Nos, ez nagyonis így van, van egy határ, ez pedig akkor jön létre ha minden neuron kapcsolódik minden neuronhoz. Hogy ez mégis miért nem így van az agyunkban, arra a válasz nem egyszerű, ezért erre itt most nem térnék ki, meg kell elégednünk azzal, hogy van egy felső határ, aminél többet fizikailag nem lehet átlépni.

Most, hogy ezeket az alap dolgokat átnéztük, megérthetjük, hogy az emberek tulajdonságai és felfogásai miképpen valósulnak meg és magyarázhatóak az agy szerkezetével. Most itt konkrétan a titokzatos kreativitásra gondolok. A következő részben erről lesz szó.

A cikk folytatása itt olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://aiblog.blog.hu/api/trackback/id/tr881923674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

quantumboy 2010.04.15. 18:03:57

Szia!

Az utóbbi években engem is nagyon foglalkoztat a mesterséges intelligencia, de én inkább csak intuitívan meg saját kútfőből gondolgatok ki dolgokat; nem nagyon olvasgattam szakirodalmat, és nem is csináltam semmi alkotót. Amúgy fizikus vagyok erős programozói érdeklődéssel.

A blogod tetszik, és kiváncsi lennék, hogy vannak-e olyan köreid, ahol ai témában (is) szoktatok elmélkedni és szívesen fogadtok még embereket. Lehet online és IRL is.

AlbaZen 2010.04.15. 18:13:07

Jó írás, tetszik nagyon. Azt kifelejtetted, hogy ha egy robotba beöntesz fél liter vodkát, tönkremegy, de ha az emberbe, akkor felturbózza azokat a szinapszisokat :D

Haibane 2010.04.15. 18:13:22

@quantumboy: örülök, ha tetszik a blog, igyekszem még sokat írni, ahogy az időm engedi.

Köreim vannak, konkrétan AI kutatás és robotika a munkám így az ihletet innen merítem (külföld). Igyekszem a legfrissebbet kommunikálni, már amennyire a titoktartás engedi :)

Kérdést, véleményt, ötletet mindig szívesen fogadok.

vilagpolgar 2010.04.15. 18:14:11

Tartalmas és érdekes cikk. Minél több ilyen kellene, akkor eredményesebben lehetne harcolni az okkultizmus és a népbutítás ellen.

Plusz előny, hogy magyarul van, ugyebár nem sok ilyen témájú dokumentum érhető el így.

kuki123 2010.04.15. 18:17:22

kurva jó a blog köszönöm index.hu címlap :)

mióta keresek ilyen okfejtegetős blogot :)

Haibane 2010.04.15. 18:21:45

@AlbaZen: köszönöm az ötletet a mai íráshoz :)

vilagpolgar 2010.04.15. 18:25:07

@wmiki Ha nem érted a postot olvasd el mégegyszer vagy kérdezz.
Itt nincsenek véletlenek :))

AlbaZen 2010.04.15. 18:28:00

@wmiki: Benne van a címben, hogy első rész, tehát lesz folytatása

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.04.15. 18:40:53

remélem a moderátor törli a személyeskedő megjegyzéseket
persze csak ha van, én nem látok moderál gombot, lehet nincs is

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.04.15. 18:41:23

@AlbaZen: kíváncsi vagyok
remélem ennél összeszedettebb írás lesz

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.04.15. 18:42:10

hm...
véletlen elvesztek a kommentjeim az interneten
persze nem csoda ez, percenként több milliárd bit áramlik a szerverek felé

azért érdekes, hogy pont velem történt meg...

vilagpolgar 2010.04.15. 18:48:58

@wmiki Értem. Tehát te mindenkire azt mondasz amit akarsz. De ha valaki szólni merészel hogy "talán" mégsincs minden úgy mint ahogy te gondolod, akkor már moderátorért kiáltasz.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.04.15. 18:52:50

@Kory16: én ezt nem értem, de ha te ebben hiszel ez engem nem zavar

de szerintem nem itt kéne off-olni

stnksrbtks 2010.04.15. 18:58:05

na, tenyleg eleg az off-bol.

kivancsi vagyok a folytatasra, bar gyanitom, hogy a szamitasi intelligenciara lesz kihegyezve a gepi tanulas helyett. meg lehet tudni, hogy hol is dolgozik a szerzo es mivel foglalkozik? (az megvan, hogy AI kutatas es robotika, de lehetne konkretabban?)

vilagpolgar 2010.04.15. 18:59:25

@wmiki Senkit nem zavar hogy te miben hiszel amíg magadban tartod. Vagy legalábbis nem szennyezel más blogokat.

Ha nem érted, tovább kell menni, nem tudok mást mondani. //off

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.04.15. 19:09:33

@stnksrbtks: én is attól tartok, hogy nem lesz itt tanulás..
a mostani postban is érdekelt volna, hogy pontosan mik ezek a neuronok, hogy működnek, hogy jöttek létre, miért vannak köztük szinapszisok, azok pontosan mit csinálnak, és hogy lesz ebből az egészből egy új gondolat, vagy érzelem

dehát erről (vagyis a lényegről) semmit nem tudtunk meg
persze reménykedhetünk, hogy a következő poszt jobb lesz

Joaquin 2010.04.15. 19:23:27

wmiki mi a f.szt keres az oldal tetejen? :P
elloptad a blogomat, ezt én akartam megcsinálni! :) Na mostmár el is olvasom.

Joaquin 2010.04.15. 19:24:34

@wmiki: fúú b+, ez a téma egy könyvtárnyi könyvbe alig férne bele te meg egy 2 oldalas poszttól várod, hogy elmagyarázza?! na EZÉRT mit keresel itt...?

Joaquin 2010.04.15. 19:35:23

Viszont szeretnék kérdezni is: Kiknek szánod az oldalt? Laikusoknak vagy informatikusoknak? Kicsit félek az előbbitől, pedig ez a terület még előttünk is kicsit homályos, volna mit írni.

Haibane 2010.04.15. 19:39:16

@Joaquin: nem állt szándékomban ellopni, ne haragudj :) Ha esetleg van kedved írni, akkor ne fogd vissza magad, lehetsz társszerző.

Hogy válaszoljak a kérdésedre, a körülöttem lévő emberknek ezek a témák eléggé unalmasak és köztudottak, ezért inkább a laikusoknak szeretnék bemutatni dolgokat, hogy valami képük legyen, hogy hol a határ.

prakp 2010.04.15. 19:44:52

Hmmm... Lehetett volna hosszabb is. Beleérhetett volna a második részbe, ahol gondolom majd ennek a gépi kódját fejtegeted. Na, mindegy, hajrá!

anak1n 2010.04.15. 19:48:34

" Ehhez viszont szükséges, hogy pontosan tudjuk hol is van tárolva, különben meg kell keresnünk, vagyis egyenként meg kell néznünk mindet"

Ez nem igaz. Ha a google nak felteszek egy kérdést, nem kell tudnom azt, hogy hol van tárolva az információ.

Mint írtad, az önszerveződés az egyik lényeg. Nem feltétlenül kell "megtervezni" az AI-t. Létrejön az majd magától is az információsűrűség egy bizonyos szintjén,

Már lehet, létre is jött, csak még nem ismeritek fel "távolról nézve" az inteligencia jeleit.

Joaquin 2010.04.15. 19:54:11

@Haibane: egyelőre csak hallgató vagyok, ez ilyen hosszú távú terv volt :) De Asimovot összes könyvét elolvastam (a birodalom-alapítvány témában), feltétlenül ezzel szeretnék majd foglalkozni.

Haibane 2010.04.15. 19:54:50

@anak1n: köszönöm a gondolatot, igen érdekes :)

Vitatkoznék veled, amiről te beszélsz az már egy finomított keresőeljárás, ami indexelés után történik meg (ilyen van több operációs rendszerben) és egyáltalán nem biztos hogy a Mona Lisa beírása után PONTOSAN azt kapom amit szeretnék. Tehát a keresés már korábban megtörtént, csak ezt mi nem látjuk.

anak1n 2010.04.15. 19:55:30

Az internet struktúrája hasonló az emberi agyhoz.
Vajon lesz-e öntudata, és ha igen, hogyan lehet ezt felismerni?

Haibane 2010.04.15. 19:55:45

@Joaquin: akkor sok sikert kívánok a tanulmányokhoz, ha kérdésed van megtalálsz :)

anak1n 2010.04.15. 19:57:06

@Haibane: Az emberi agy sem valami pontos. Sőt.

Az ismeretek rendezése pedig főleg alváskor zajlik.

Joaquin 2010.04.15. 19:57:50

@anak1n: ezt a gépekről írta, amire amúgy teljességgel áll is a megállapítás. Egy adatbázisban így keresünk.

Haibane 2010.04.15. 19:59:10

@anak1n: értem, amit mondasz és igazad is van, de nem tartom szerencsésnek a keresőalgoritmust összehasonlítani az aggyal, mert teljesen más a mechanizmusuk.

Joaquin 2010.04.15. 20:21:44

@anak1n: én viszont nem értem. Miben hasonlít pontosan az internet és az emberi agy?

lakatosf 2010.04.15. 20:31:05

Sajnálom hogy ezt kell írnom, de kiábrándító volt ez a cikk. A cím alapján azt hittem, valamit megtudhatok a mesterséges- vagy az emberi intelligencia mibenlétéről. Ehelyett az unalomig ismételt közhelyekkel van tele, hogy hogy néz ki az agy.
Ezt kb. egy óvodás is meg tudja állapítani egy mikroszkóp segítségével.

Nem nettó kötekedés akar lenni, ne értsd félre. Csak ez egy kicsit olyan, mintha a számítógép működését úgy magyaráznád el, hogy "bonyolult áramkörök összessége".

Haibane 2010.04.15. 20:37:01

@lakatosf: sajnálom ha nem tetszett, de köszönöm, hogy ezt is megosztottad. Amit kérsz teljesülni fog, de a postban le is írom, hogy túl mélyvíz lenne enélkül a magyarázat nélkül.

Most kicsit úgy érzem, hogy egy írástól várja mindenki a megváltást, ez az egész tudományterület nagyon komplex és ezt úgy leírni itt, hogy ne szakzsargonok százai hemzsegjenek nem olyan egyszerű.

Amennyiben neked ez az írás óvodás szinten van, akkor kérlek fordulj nemzetközi szaksajtóhoz (IEEE,Sciencedirect,Nature) ott sokkal mélyebben kiveséznek témákat, de nem tartom fair dolognak ezt itt számonkérni rajtam.

lakatosf 2010.04.15. 20:39:06

Azért nem akarom elvenni a kedvedet, kíváncsian várom a folytatást.

Esetleg ha tudnál mellékelni konkrét algoritmust, vagy kódot, az nagy segítség lenne.

Joaquin 2010.04.15. 20:43:09

@Haibane: Amúgy kösz és sok sikert neked is, én drukkolok az oldalnak! De... nem hiszem hogy ezt laikusoknak hatékonyan el lehetne magyarázni, mert az átlagember tele van tévhitekkel az emberi aggyal kapcsolatban (pl az agyunk 30%-t használjuk, hogy csak a legnépszerűbbet említsem), és tapasztalatom szerint nem is nagyon akarnak változni. De ne legyen igazam!
Amúgy bocs, hogy személyeskedéssel indítottam, de az előbbi posztok kommentjeit olvasgatva azt hiszem megérted :) Egyszerűen nem mindenkivel lehet értelmes társalgást folytatni...

Haibane 2010.04.15. 20:45:50

@Joaquin: sajnos pontosan tudom mire gondolsz, de én még naívan hiszek, és a tapasztalatom azt mutatja, hogy van értelme.

wmikivel meg nem tudok mit csinálni, nem áll szándékomban végleg kitiltani, azzal az ő szintjére süllyednék le. Bár lehet az lenne a legjobb a blognak... :S

Joaquin 2010.04.15. 21:10:40

@Haibane: miért? Ő egy troll, méghozzá egy ismert fajta, látható abból is ahogy a többiek viszonyultak hozzá. Én biztos kitiltanám.

Joaquin 2010.04.15. 21:28:43

"Ha a szinapszis serkentő, akkor a másik neuron nagyobb eséllyel fog ugyanúgy aktiválódni, ha pedig gátló akkor pedig pont fordítva."
Erre régóta kíváncsi voltam! Eddig még csak olyan hálókkal találkoztam, amelyek determinisztikusak, de gyanítom, gyakorlatban inkább kazuálisakat használnak, mivel a "rossz" döntés segíti a tanulást, esetleg kreativitásnak tűnhet (tényleg, a kreativitásnak van definíciója?). Helyesen gondolom? Az emberi agy így működik, vagy megjósolhatóan?

Joaquin 2010.04.15. 21:30:02

az emberi agy neuronjai*, az egész működését még nyilván nem értjük teljesen

Haibane 2010.04.15. 21:31:40

@Joaquin: megjósolhatóan :). A leírást természetesen leegyszerűsítettem, nem valószínűségi változó határozza meg hanem elektronpotenciál. Az neuronnak van egy aktivációs élete, határfüggvénnyel és barátaival... ez már mélyvíz :)

Haibane 2010.04.15. 21:32:26

@Joaquin: a kreativitásról a folytatásban lesz szó :P

Joaquin 2010.04.15. 21:35:53

@Haibane: azt a fajtát ismerem. Léteznek véletlenszerű eredményt produkáló neurális hálók?

Haibane 2010.04.15. 21:39:09

@Joaquin: mi jelenleg kísérletezünk ilyennel... de ez még top secret :)

Joaquin 2010.04.15. 21:42:21

@Haibane: fenébe, ebben is megelőztél >D

brlv24 2010.04.15. 21:45:57

@Joaquin: "véletlenszerű eredményt produkáló neurális hálók"

Mit ertessz pontosan ez alatt?

stnksrbtks 2010.04.15. 23:00:14

@Haibane: top secret? mi lenne itt randomizalva? a kimenet? vagy a tanulas? egyik sem uj dolog, szoval biztos valami mas.

a korabbi kerdeseimre is szeretnek valaszt kapni, tenyleg!

Haibane 2010.04.16. 09:19:27

@stnksrbtks: amit írsz az teljesen igaz... de többet most nem mondhatok.

A kérdésedre a válasz pedig az, hogy én nem tartom magam akkora számnak, hogy itt reklámozzam magam, de persze később lehet, hogy lesz olyan post, amiből ki lehet majd deríteni a konkrétumokat. Annyit mondanék, hogy egy nyugati egyetemmel szerződött "research platformnál" dolgozom mint kutató. Néha szoktam tanítani is, de ez nem azt jelenti, hogy, amit itt a blogon publikálok az szentírás, ha valaki úgy érzi, hogy ő másképp látja/tanulta, akkor nyugodtan szóljon, teljesen nyitott vagyok.

Sedith · http://sentimpress.blogspot.com/ 2010.04.16. 11:45:00

@Joaquin: Jajj, dehogy nem lehet elmagyarázni laikusoknak is! El lehet, ha az illető elég értelmes ahhoz, hogy belássa: ez nem az a téma, amit öt bekezdésben össze lehet foglalni, ráadásul nem árt hozzá egy kevéske biológiai műveltség sem. S épp így lehet "harcolni" az egyre terjedő, sőt, népszerűsödő tévhitekkel szemben.

Persze van, akivel nem lehet it kezdeni. De néhány ilyen hangos ember miatt kár volna lemondani a többiekről (pl. rólam). :)

Joaquin 2010.04.16. 13:17:20

Én véletlenszerű eredményt produkáló neurális háló alatt (kazuális háló nem lenne jó kifejezés erre?) inkább olyanra gondoltam, amely neuronjaiban (csak 1-2ben) ha a bemenet átlépi a határfüggvényt, akkor az átlépés (nem feltétlenül) egyenes arányában esély van rá, hogy jelet küld tovább, de nem feltétlenül. Bár ez elég kaotikus eredményt produkálna, kis mértékű bizonytalansággal szerintem hasznos lehet. De én most csak álmodozom, konkrét tapasztalatom az 0.

Joaquin 2010.04.16. 13:25:17

A problémám amivel kapcsolatban ezen gondolkoztam egy pókerjátékos-program volt. Felrajzolok egy eseményfát az ellenfél korábbi cselekedetei alapján, de ha mindig a "legjobb" döntést hozza, akkor kiszámítható lesz, ami rontja a valódi esélyeit a nyerésre, ezért úgy gondoltam, kellene egy olyan megoldás, hogy valamennyire véletlenszerűen döntene, persze legnagyobb eséllyel a legjobb megoldást választja. Ez jelenleg csak a kimenet arányában való randomizálás volt, de érdekel, vajon a háló belsejébe vinni a véletlent segíthet-e, vagy őrült ötlet, ami teljesen kaotikus eredményt produkálna.

stnksrbtks 2010.04.16. 15:46:35

@Joaquin: igen, ez nagyon jo gondolat, egyaltalan nem orult otlet! Sokan irnak ilyesmirol az online predikcio/online tanulas temakoreben, ld. onlineprediction.net/
Ha megkeresel, adok meg referenciat szivesen!

brlv24 2010.04.20. 18:25:21

@Joaquin: Ertem mar:) Egy "enyhe" veletlenszeruseg tenyleg jot tehet egyes rendszereknek. Nyilvan erre egyertelmu valaszt nem lehet adni, mert erosen fugg a halozat strukturajatol, neuronok szamatol, haterertekektol...
En inkabb a tanulas oldalarol latok fantaziat benne. Egy ilyen eljaras a kimenetek alando ertekelesevel ki tudja rangatni a halozatot valamely fix allapotbol, es egy jobb iranyaba tudja ezt elrangatni,
megerosito tanulas jelleggel.
Bar hirtelen nem tudnek olyan peldat hozni, ahol ez egyertelmuen elony:)

2010.04.28. 00:40:36

amikor az asszociativ processzorok programozasanak modszeret kitalaltak, a titkarno, aki az egyik prof jegyzeteit gepelte le, elfelejtett visszalepni az irogeppel, es rautni a / jelet az = jelre nehany helyen. a lektor valamiert atsiklott efolott, es igy lett szabvanyositva.
emiatt teljesen logikatlan a nyelv, neha egyenloseg eseten a kovetkezo sorban kell folytatni a vegrehajtast, neha meg at kell ugrani egy masik cimkere.

haszontalan, de vicces tenyek rovatunkat hallottak. :)

Haibane 2010.04.28. 09:53:28

@sajnos_kacat: ha írsz róla postot kiteszem :)

2010.04.29. 20:08:35

@Haibane: nem irok, mert kb ennyit tudok az egesz sztorirol. meg anno egyetemen, szamitogep architekturak eloadason meselte a prof, amikor az asszociativ memoriakhoz ertunk.
amugy ha jol sejtem, ebben a publikacioban olvashatsz tovabb a temaban, talan az emlitett prognyelv is benne van: Németh, G., Distributed logic associative memory, TKK, Otaniemi, 1978.
[viszont nem tudom hol erheto el ez a publikacio]
süti beállítások módosítása